Hétfőn reggel Balázs bevitt minket a CBD-be, ahol megkerestük a központi pályaudvart. Innen indulnak a vonatok (metró még nincs se Sydneyben, se Brisbane-ben, de ez csak idő kérdése) a repülőtérre. Ezúttal is itt, a belföldi terminálon volt dolgunk, ugyanis A gép Proserpine-ban tett le (klasszikus pici trópusi reptér, a várótermek a szabad ég alatt vannak), ami egy kis porfészek. Innen átbuszoztunk Airlie Beach-re, ami szintén csak egy üdülőfalu, de innen (is) indulnak a hajókirándulások a Nagy Korallzátonyhoz (Great Barrier Reef). Csodálatos szállásunk van. Délután lementünk a partra, de sajnos itt áprilisig nem lehet fürödni az óceánban - na nem a hőmérséklet, hanem a ráják miatt. Fájdalomdíjul viszont ki van alakítva egy príma kis lagúna, ebben fürödtünk egyet, aztán este bepizzáztunk.
Ma egész napos hajókirándulásra mentünk a zátonyhoz, pontosabban a zátonyokhoz, mert kismillió korallzátonyból és -szigetből áll a GBR. Három órát hajóztunk oda és vissza (lehetett kapni antitengeribetegség-tablettát, de sajnos terhesek nem élhettek vele, ezzel egész jól legyőzhetőek voltak a hepehupásabb útszakaszok), és szűk négyet töltöttünk kint a nyílt vízen, néhány korallzátony mellett. Van egy lehorgonyzott ponton, ami mellé kiköt a hajó, és ott lehet búvárkodni (pipával a felszínen vagy oxigénpalackkal mélyebben) vagy az üvegfalú kishajók egyikéből nézegetni a vízalatti élővilágot. Az élővilág szerencsére élő, Judit amennyi időt csak lehetett, búvárruhában töltött a víz felszínén lebegve. (Én ebben elég béna vagyok sajnos. Mármint a lebegés még megy, de a békatalpak konkrétan zavartak. :) ) Klassz nap volt.