Meg is érkeztünk végre...

Tajpejben sikerült egész nap ébren maradnunk, így nem okozott túl nagy gondot aludni valamennyit a repülőn. 8 és fél órás út után érkeztünk meg Brisbane-be hétfőn a reggeli órákban. Ez sokat segített az időeltolódás okozta problémák megelőzésében. Lilláék kijöttek értünk a reptérre, először hazavittek felfrissülni, náluk is ebédeltünk, majd sétáltunk egy elég nagyot a belvárosban, a South Banken, a Queen streeten és a Roma Street Parklandben. Este egyáltalán nem volt szükség altatásra.

Ma délelőtt elmentünk egy olyan iskolába, ahol konduktív nevelés is folyik (Judit valószínűleg a segédeszközökből írja majd a szakdolgozatát a Petőben.) Nagyon kedvesen fogadtak, van egy magyar konduktor is. In fact, ő az egyetlen konduktor. Megtapasztaltuk a tömegközlekedést, ami busz vagy vonat lehet itt Brisbane-ben. A buszok elég gyorsak és nem is járnak ritkán, egyedül a tájékozódás nehéz (hol melyik buszra szállj fel, hol szállj le, mire szállj át és hol...) Rögtön elsőre sikerült is túlmenni a célállomáson, ami azért volt kellemetlen, mert 1) siettünk ebbe a suliba a megbeszélt időpontra) 2) a belvároson kívül nem három-négyutcánként állnak meg a buszok, hanem 1-2 kilométerenként.
Ebéd után is a városban sétáltunk, megnéztük a botanikus kertet, ahová este visszamentünk az egész Csóka-Csáki családdal (vendéglátóinkról bővebben itt, a kapcsolat pedig onnan van, hogy Lillával osztálytársak voltunk a gimnáziumban) posszumokat etetni. A posszumok olyanok, mint az amerikai oposszumok, csak nem fehér a fejük.
Holnap reggel indulunk Sydneybe.